Amino B

Fő összetevő:
Szabad aminosav 25%, B 3%, Zn 8%

Funkció:
◆Teljesen oldódó por, a termelők különféle módszerekkel kényelmesen alkalmazhatók.
◆ Kijavítja a jelenlévő vagy rejtett cinkhiányt, amelyet különböző aminosavak támogatnak.
◆Hatékonyan meggátolja a növényeket a csekély levélbetegségek és egyéb cinkhiány okozta betegségek ellen.
◆Az aminosavak nemcsak a növekedést serkentik, hanem természetes kelátképzőként is működnek, megkönnyítve a mikrotápanyagok felszívódását és szállítását a növényen belül.
◆A cink számos enzim nélkülözhetetlen összetevője, és elősegíti a klorofill- és fehérjeszintézist, ami végső soron a hozam és a gazdasági előnyök jelentős növekedéséhez vezet.
◆Gyorsan korrigálja a bórhiányt és megelőzi a bórhiányból adódó különféle élettani rendellenességeket.
◆Részt vesz a sejtfal komponensek szintézisében.
◆ Elősegíti a pollen életképességét, a magkötődést és a terméskötést, megvédi a virágokat és a gyümölcsöket a kihullástól.

A növények bórtartalma általában 2 rész/10,000, 3-1 százalék a száraz tömegre vonatkoztatva. Közülük a hüvelyesek és a keresztesvirágúak a legmagasabb, míg a gabonafélék alacsony tartalmúak. A növények különböző szervei közül a virágok és a levelek a legmagasabb tartalommal, ezt követik a szár, a gyökerek és a termések, a legkevesebb a magvak. A bór nem a kultúrnövények különféle szerves anyagainak alkotóeleme, de a növények fontos élettani funkcióit javíthatja. Elegendő bórellátás esetén a növények dúsan fejlődnek, a magvak tele vannak, a gyökérrendszer jó, és a jó termés garantált. Ellenkezőleg, ha nincs elegendő bór, akkor a növény növekedése rossz, a termék minősége és termése csökken, súlyos bórhiány esetén pedig még a gabonát sem takarítják be.

A bórnak a növények növekedésére és fejlődésére gyakorolt ​​hatása a következőképpen foglalható össze:

1. Sejtmegnyúlás és szöveti differenciálódás

Egyértelmű kölcsönhatás van az auxin (indol-ecetsav) és a bór között. A bór gátolja az indol-acetát-oxidáz aktivitását a gyökérrendszerben. Az indolecetsav stimulációja alatt a gyökér megnyúlása normális marad. Az indol-ecetsav csak edényes növényekben képződik, ahol részt vesz a xilemcsatornák differenciálódásában. Ezért a bór iránti általános kereslet az edényes növényekre korlátozódik. A bórnövények fás része azonban legyengül. A kambium őssejtek osztódása fokozódik, és a kambiumsejtek szaporodnak.

2. Enzimanyagcsere és lignin képződés

A fenolos vegyületek felhalmozódása gátolja az indol-acetát-oxidáz aktivitását. A bór komplexeket képezhet fenolos vegyületekkel, hogy legyőzze azok indol-acetát-oxidázra gyakorolt ​​gátló hatását. A bór gátolja a fenol-hidroxiláz enzimek aktivitását a ligninképződés és a xilem-csatorna differenciálódás során.

3. Szénhidrátszállítás és fehérjeanyagcsere

A bór két szerepet játszik a szénhidrát-anyagcserében: a sejtfal anyagának kialakításában és a cukorszállításban. A bór elősegíti a glükóz{0}}foszfát ciklusát és a cukrok átalakulását. A bór és a kalcium „sejtközi ragasztóként” működik együtt. A bór befolyásolja az RNS, különösen az uracil szintézisét. A bórhiányos növények új leveleiben alacsony a fehérjetartalom, ami a citoplazmára korlátozódik, míg a kloroplaszt fehérjetartalma nem befolyásolja, így a bórhiányos növények zöldítése nem gyakori. A bór fokozza a termény fotoszintézisét és elősegíti a szénhidrátképződést. Ha a növények bórhiányosak, akkor ez a szénhidrátok, például cukor és keményítő nagy felhalmozódását eredményezi a levelekben, amelyek nem szállíthatók a magvakba és más részekre, ezáltal befolyásolva a terméshozamot.

4. Gyökér növekedése és fejlődése

A bór elősegítheti a hüvelyesek gyökerében lévő érkötegek normális fejlődését, elősegítheti a rhizobia megfelelő szénhidrátellátását, ezáltal fokozva a hüvelyesek nitrogénmegkötő képességét, növelve a fehérjetartalmat, növelve a kendernövények rosttartalmát, javítva. minőségüket. A bór komplexet képezhet a 6-foszfoglükonsavval a növényekben, megakadályozva a 4-foszfoluzonsav (a savvegyületek képződésének fontos nyersanyaga) képződését. Ha a növények bórhiányosak, a szerves savak felhalmozódnak a gyökerekben, gátolják a sejtdifferenciálódást és a gyökércsúcs merisztéma megnyúlását, és gyökérnekrózist okoznak. A bór elősegítheti a növényi merisztémák, például a gyökércsúcsok és a szárnövekedési pontok normális növekedését. Az alkoholokkal, cukrokkal és más vegyületekkel együtt a bór peroxidokat képezhet, amelyek javítják a növény gyökereinek oxigénellátását. Különösen oxigén hiányában a bórműtrágya alkalmazása elősegítheti a növény gyökérfejlődését. Ezért a bórműtrágya kijuttatása jobb hatással van a gyökér- és gumós növényekre, mint például a cukorrépa, burgonya, retek stb.

5. Termény stresszállóság
A bór fokozhatja a növények szárazság- és betegségállóságát. Hatását szabályozza a növényekben a víz, ami javítja a termény protoplazmájának viszkozitását, például a napraforgóban és a hajdinában, és fokozza a kolloidok vízmegkötő képességét. A bór alkalmazása elősegíti a C-vitamin képződését, növelve a növények stresszállóságát.
A bór hiánya a terményellátottságban gyengíti a stressz- és a betegségekkel szembeni ellenálló képességet, ami bizonyos élettani betegségekhez vezet a növényekben, mint például a cukorrépában a "szívrothadás", a karfiolban és a retekben a "barna rothadás", a burgonyában pedig a varasodás.

6. Növények módosítása korai érés érdekében
A bór elősegíti a növények korai érését. A vonatkozó hazai adatok szerint az őszi búza tavaszi virágzási ideje nyolc nappal lerövidül a bór hatására. A bór gyapotban történő alkalmazása növeli a fagy előtti virágzást, ami javítja a vetőmag gyapothozamát és a rostok minőségét. A bór alkalmazása kukoricában és rizsben előrehozza a fő növekedési időszakot, aminek eredményeként a magvak körülbelül öt nappal korábban érnek. A bórnak ez a koraérett hatása különösen figyelemre méltó, különösen a hideg hegyvidéki területeken és a kettős érés esetén, és pozitív hatással van a mezőgazdasági termelésre a háromnövényes rendszerű területeken.
A repcében a bór alkalmazása csökkentheti a fehérjetartalmat és növelheti a zsírtartalmat. Az uborka és a paradicsom megnövekedett C-vitamin tartalmat mutat a bór kijuttatásával. Az alma és a citrusfélék cukortartalma is megnövekedett, és bórral csökkentett savtartalommal rendelkezik. A bórműtrágya hibrid vetőmagtermesztésben történő alkalmazásával a szülő- és anyanövények szaporodási szervi érettségi időszaka általában egységessé válhat, elősegítve a magtermelés jelentős növekedését és javítva a távoli keresztezések magkötődési sebességét.

7. Pollencsírázás és pollencsövek növekedése
A bór közvetett hatásai a nektár megnövekedett cukortartalmával és összetételének megváltozásával hozhatók összefüggésbe, így a rovarok által terjesztett növények virágai vonzóbbá válnak a rovarok számára. A bór közvetlen hatása szorosan összefügg a portokok pollentermelő képességével és a pollenszemek életképességével. Serkenti a pollencsírázást, különösen a pollencső megnyúlását, és elősegíti a növényi szaporítószervek normális fejlődését, kedvezve a virágzásnak és a termésnek. A bórműtrágya megfelelő kijuttatása felgyorsítja a virágszervek fejlődését, növeli a pollenszámot, elősegíti a pollenszemek csírázását és a pollencsövek növekedését.

Chen Jiaju et al. tanulmányozta a repce bórhiánya miatti „virág, de nem gyümölcs” okait. Az eredmények bebizonyították, hogy a repce bórhiányos hím és nőstény gametofitái normálisan virágoznak, de nem teremnek normálisan. Jól fejlettek voltak, ép petefészek szerkezettel. A bórhiány miatt azonban a stigma elvesztette pollenkötő képességét, a portokfal megsemmisült és elvesztette a pollenkibocsátó képességét, a pollen pedig alacsony fejlődési ütemű csomókat alkotott. Ez azt eredményezte, hogy a repce csak virágzik, és nem tudott termést hozni, bizonyítva a bór fontosságát a szaporodási növekedésben.

A mezőgazdasági termelésben a bórhiány különféle tüneteket okozhat, mint például a repcében "virág, de nincs termés", búzában a "kicsavarodás hiánya", gyapotban "bimbó, de nincs virág", földimogyoróban "gyümölcs, de nincs mag", és a virágok lehullása. és gyümölcsök a gyümölcsfákon.

A bór döntő szerepet játszik a szénhidrátok szállításában és anyagcseréjében a növényekben, serkenti a pollencsírázást és a pollencső megnyúlását, így biztosítja a zökkenőmentes beporzást.

Ezenkívül a bór fokozhatja a szénhidrátok működését a növényekben. Ha a növények megfelelő mennyiségű bórt tartalmaznak, javul a szervesanyag-ellátottság minden növényi szervben, ami normális termésnövekedést, valamint megnövekedett mag- és gyümölcskötődést eredményez. A bór különösen befolyásolja a megtermékenyítési folyamatot, és megfelelő mennyiségben serkenti a pollencsírázást és a pollencső megnyúlását, csökkentve a virág- és gyümölcshullást.

A bór részt vesz a növényi merisztémák sejtdifferenciálódásában is, és elősegíti a gyökérfejlődést. Bórhiány esetén rossz sejtosztódás és növekedési pontok nekrózisa léphet fel. Ezenkívül a bór jelentősen befolyásolja a klorofill képződését és stabilitását, fokozza a növények fotoszintézisét, valamint a fotoszintetikus termékek szintézisét és eloszlását, megakadályozza az új levelek idő előtti fehéredését és a régi levelek korai sárgulását, és végső soron növeli a termést.

A bór nélkülözhetetlen számos fontos fiziológiai tevékenységhez a növényekben, és a növények növekedéséhez, virágzásához és terméséhez szükséges tápanyag. Szerepet játszik a betegségek és a kártevők elleni védekezésben is, jelentős előnyöket kínálva az olyan problémák kezelésében, mint a virágok és gyümölcsök lehullása, a virágok nem képeznek hüvelyt, a hibás termések és a kopasz fülek.

Ezenkívül a bór elősegíti a gyökérnövekedést, jelentősen hozzájárul a fotoszintézis termékek szintéziséhez és szállításához, és egyedülálló szerepet játszik a normál trágyázási folyamatban. Például hüvelyesekben a bórhiány fejletlen gyökérgöbökhöz és nitrogénmegkötő képességük elvesztéséhez vezethet. A repcében, gyapotban, szójában, cukorrépában, almában és citrusfélékben történő bór alkalmazása bizonyítottan jelentősen növeli a hozamot és javítja a minőséget.

Népszerű tags: amino b, Kína amino b gyártók, beszállítók, gyár